Hírek
2020. Március 12. 18:00, csütörtök |
Külföld
Forrás: mti - illusztráció: pixabay
Többszörösére gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon

Hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon az 1990-es évekhez képest a globális felmelegedés hatására.
A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 és 2017 óta a tudósok szerint, akik a két sarkvidék műholdadatairól végeztek átfogó elemzést.
A vizsgált periódus jégolvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.
„Ma a jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés nagyjából harmada, míg az 1990-es években az arány valójában elenyésző, körülbelül ötszázalékos volt” – magyarázta Andrew Shepherd, a Leedsi Egyetem professzora a BBC hírportáljának.
A tudós a jégmezők tömegéről folyó összehasonlító kutatási projekt (Ice Sheet Mass Balance Intercomparison Exercise, Imbie) egyik vezetője.
A kutatásban résztvevő szakértők majdnem három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait tekintették át. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait. Az Imbie antarktiszi értékelését a Nature tudományos lap 2018-ban, a grönlandit pedig friss számában közölte.
A tudósok az eredményekhez azt is hozzáfűzték, hogy a jégolvadás az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) számítógépes modellezései alapján készült 2014-es értékelése 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vár 2100-ra.
Az Imbie szakértőinek tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az antarktiszi és grönlandi jégolvadás sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést.
„Ha ez valóra válik, 2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie” – mutatott rá Sheperd.
Grönland és az Antarktisz kissé eltérően reagál az éghajlatváltozásra. A déli-sarkvidéki jégolvadás leginkább az óceáni vízhőmérséklet emelkedésének számlájára írható, mely a jégmezők szélét támadja. Az északi-sarkvidéki jeget is éri ez a hatás, azonban itt a melegedő levegőt is hozzá kell adni.
A két sarkvidék összesen 17,8 milliméteres tengerszintemeléséből 10,6 milliméter (60 százalék) a grönlandi, 7,2 milliméter (40 százalék) az antarktiszi olvadásnak tulajdonítható.
Az 1990-es években mintegy 81 milliárd tonna olvadt el évenként a két sarkvidéken, a 2010-es évekre ez évi 475 milliárd tonnára emelkedett.
Ezek érdekelhetnek még
2025. Szeptember 04. 07:47, csütörtök | Külföld
Hszi Csin-ping: az emberiségnek a béke vagy a háború között kell választania
Az emberiség ismét választás előtt áll: béke vagy háború, párbeszéd vagy konfrontáció, együttműködés vagy a másik rovására zajló küzdelem
2025. Szeptember 04. 07:46, csütörtök | Külföld
Vlagyimir Putyin: ha Volodimir Zelenszkij kész találkozni, jöjjön el Moszkvába
Ha \"Ukrajna adminisztrációjának jelenlegi vezetője\" kész a kétoldalú találkozóra, akkor el kell utaznia Moszkvába
2025. Szeptember 04. 07:39, csütörtök | Külföld
Donald Trump: az amerikai katonák Lengyelországban maradnak
Lengyelországban maradnak az odavezényelt amerikai katonák, és ha a lengyelek úgy kívánják, Washington akár növelheti is a kontingens létszámát
2025. Szeptember 03. 07:24, szerda | Külföld
Putyin: Oroszország soha nem ellenezte Ukrajna EU-csatlakozását
Moszkva soha nem ellenezte Ukrajna esetleges európai uniós csatlakozását - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Pekingben.