- mondta a nemzetgazdasági miniszter vasárnap Budapesten, a Reformáció emlékforrás átadásán.
Varga Mihály hangsúlyozta: ahogy a magyarság múltja, úgy jövője sem választható el a reformációtól, hiszen a jövőben "éppen úgy szükségünk lesz a protestáns szellem cselekvő erejére, ahogyan az elmúlt századok folyamán bármikor".

"Mert a legfontosabb kérdés nem változott: magyarként akarunk megmaradni Európában" - fogalmazott a miniszter.

A mai ember feladata megszólaltatni az 500 évvel ezelőtt kezdődött reformáció örökségét, és megmutatni a megújulásban és a hagyományok megőrzésében rejlő erőt. Ez a munka pedig közös gondolkodást, tervezést és cselekvést igényel - mondta.

A miniszter szerint "a reformáció most is a jövőbe vezető úton szólít meg bennünket: a hit megtartására, munkára és magyarságunk szeretetére hív".

Hozzátette: meggyőződése szerint "Magyarországon egyre jobban meg tudunk felelni ennek a feladatnak", egyre több forrás jut a hitélet megőrzését és támogatását szolgáló kezdeményezésekre.

Mindez pedig annak köszönhető, hogy "az elmúlt években mertük saját értékeink alapján átalakítani életünket és gazdaságunkat. Így ma már több jut a családokra, többet tudunk a helyi közösségek támogatására és a magyar hitélet segítésére fordítani" - fogalmazott Varga Mihály.

Nagy Gábor Tamás (Fidesz-KDNP) I. kerületi polgármester arról beszélt, hogy a protestantizmus a modern európai demokrácia és kultúra egyik alapvető építőeleme. A reformáció ugyanis azáltal, hogy a hitet az egyén és az Isten személyes kapcsolatává tette, felértékelte az egyén szerepét és felelősségét. E szerep és felelősségtudat nélkül pedig nincs demokrácia.

Meglátása szerint a reformáció ébresztette rá az európai közösségeket arra, hogy a nép egésze - függetlenül tagjainak a társadalmi hierarchiában betöltött szerepétől - egy nagyobb közösséghez tartozik.

A reformáció az egy közösséghez tartozás élményét adta és fogalmazta újra az akkori európai kereszténység számára, és sikere, a protestantizmus gyors elterjedése is ezzel magyarázható - mondta.

Hozzátette, hogy éppen "mi magyarok vagyunk erre élő példa, ahol a protestantizmus éppen akkor vert gyökeret, amikor a bennünket összekötő erők az oszmán hódítás nyomán elveszni látszottak".

A budavári polgármester szerint ma éppen az egy közösséghez tartozás tudata sérül a leginkább Európában, és ezzel együtt "átíródik minden, amit 500 éve a hűségről gondolunk".

A keresztény hit közössége éppúgy meggyengül, mint a nemzeti összetartozás ereje. Így válik rasszizmussá Európában, ha valaki vállalja nemzeti önazonosságát. A befogadás szorgalmazása a bennünket másoktól megkülönböztető kulturális hagyomány megtagadását leplezi - hangoztatta a budavári polgármester.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta, a most avatott kút megtervezésénél fontos szempont volt, hogy ne monumentális emlékművet állítsanak, hanem egyszerű, protestáns visszafogottsággal megvalósuló "jelet hagyjanak".

A forrás jelképezi azt is, amire Luther Márton olyan sokszor figyelmeztetett, hogy "életünk egyik legstabilabb pontja az, hogy meg vagyunk keresztelve".

A miniszteri biztos rámutatott: az emlékkút jel a múltból, a tévútról és az újra megtalált helyes útról, jel a máról, arról, hogy a reformáció 500 éves évfordulóján "tudjuk, kik vagyunk, és őrizzük hitbeli és nemzeti értékeinket, identitásunkat".

Emellett a kúttal "jelet hagyunk az utánunk jövőknek arról, hogy mi milyen gyökerekkel rendelkezünk és milyen forrásból élünk, figyelmeztető jelet, nehogy értékvesztett emberekké váljanak" - fogalmazott Hafenscher Károly.

Az emlékforrást megáldotta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke.

Az emlékmű egy Luther-rózsát szimbolizáló kőkút, közepén az úrvacsorai kehellyel. Kovács Miklós építész tervei alapján állíttatta a Reformáció Emlékbizottság és a Budavári Önkormányzat a Budai várban, az Anjou sétányon, létrehozását a kormány 100 millió forinttal támogatta.