Az elnök tájékoztatása szerint elsősorban Kelet-Magyarországra fókuszálnak és szoros együttműködést terveznek a helyi körzeti megbízottakkal, mezőőrökkel, vadőrökkel. Mint mondta, párbeszédet kezdeményeznek a tanyák, hétvégi házak, mezőgazdasági területek tulajdonosaival is, és őket is aktivizálnák a bűncselekmények hatékony visszaszorítása érdekében. Forrást különítenek el a megerősített külterületi szolgálatra - tette hozzá.

Az OPSZ elnöke a jövő évi tervekről szólva elmondta, a részleteket márciusban hirdetik meg és bízik abban, hogy minél több polgárőr egyesület és más szervezet is csatlakozik hozzá. Túrós András jelezte, hogy a külterületeken szezonális és négy évszakos bűncselekmények is előfordulnak, így például télen a falopás a jellemző, nyáron és ősszel a szántóföldi növények, zöldségek, gyümölcsök lopása, az elszigetelt tanyák pedig folyamatosan veszélynek vannak kitéve.

Szólt arról is, hogy a tulajdonosok gyakran passzívan szemlélik az eseteket vagy törvénysértően próbálnak védekezni. Szólt arról, hogy akár a kisebb súlyú lopások is komoly kárt okozhatnak a tanyák idősebb, szegény lakóinak, ezért fontos, hogy egyetlen terület se maradjon rendészeti ellenőrzés nélkül.

Hatala József, a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács elnöke a tanácskozáson a szeptemberben elfogadott nemzeti bűnmegelőzési stratégiát idézve jelezte: lakóterülettől függetlenül mindenkinek ugyanolyan joga van a biztonsághoz. Elmondta, hogy a tanyák, kistelepülések hátrányos helyzetű lakói jobban igénylik a társadalom gondoskodását. Úgy vélte, az életvitelszerűen külterületen élőknél a testi épséget is fenyegető lopások, betörések jellemzőek, miközben a gazdálkodók is egyre inkább bűncselekmények célpontjai.

A szervezet elnöke méltatta a másfél évtizede működő tanyavédelmi programot és megjegyezte, hogy a mintaprogram iránt sokan érdeklődnek külföldről. Hozzátette, a gondokat csak rendészeti oldalról nem lehet megoldani, ezért széles körű együttműködést szorgalmazott a rendőrség, a polgárőrség, az önkormányzatok és a lakosság között.