Városlista
2026. április 11, szombat - Zsolt, Leó

Hírek

2023. Október 04. 07:09, szerda | Életmód
Forrás: MTI

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

Nobel-díj - Szabó Gábor: az attoszekundumos technikától több tudományos áttörés is várható

A Krausz Ferenc, Pierre Agostini és Anne L\'Huillier által kidolgozott, Nobel-díjjal elismert attoszekundumos technikától a következő években több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók

- hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus kedden az MTI-nek.

Az ELI ALPS (Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source) szegedi lézeres kutatóközpont ügyvezetője elmondta, hogy ezzel a technikával rendkívül rövid fényimpulzusokat lehet előállítani, ez tekinthető egy olyan "vakunak", mellyel a leggyorsabb folyamatokat, így az elektronok mozgását ki lehet merevíteni.

Az, hogy mi történik ezen a rendkívül rövid időskálán, nemcsak a fizika, hanem az élettudományok számára is fontos lehet - mutatott rá a fizikus.

A világon a szegedi ELI ALPS-ban működik a legtöbb attoszekundumos forrás, szám szerint öt. Ezek felhasználásával több területen, így például a biológiában is tudományos áttörések várhatók - közölte az akadémikus.

Szabó Gábor felidézte, hogy Szent-Györgyi Albert már az 1960-as években írt egy könyvet a szubmolekuláris biológiáról, amelyben a többi közt azzal is foglalkozott, hogy egy egész dimenzió hiányzik tudásunkból az életjelenségek megértéshez. Az életjelenségeknek nem lehet magyarázata a molekulák, de még az atomok mozgása sem, ismerni kellene az elektronok mozgását is. Erre a kérdésre ma az attoszekundumos lézerek kínálhatnak megoldást - mondta.

A professzor kitért arra, hogy Krausz Ferenc Magyarországon kezdte tudományos pályafutását mint lézeres kutató, majd hamar Bécsbe került és ott is doktorált, majd 2003-ban a németországi Garchingban található Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává nevezték ki. Már az 1990-es évek második felében nemzetközi hírnevet hoztak neki nagyon rövid impulzusú lézerek fejlesztése terén elért eredményei, ezekhez olyan tükröket használt, melyeket magyar kutatók fejlesztettek, majd 2001-ben jelent meg első publikációja az attoszekundumos lézerekről.

Ma is ELI ALPS-ban működik az a laboratórium, ahol Krausz Ferenc korai rákdiagnosztikát szolgáló molekuláris ujjlenyomat csoportja dolgozik - emelte ki az ügyvezető.

Az idei fizikai Nobel-díjasok közül Anne L'Huillier is szorosan kötődik a szegedi kutatóközponthoz. A kutató hosszú éveken át az ELI tudományos tanácsadó testületének tagja volt, komoly munkát és energiát fektetett a központ fejlesztéséről szóló tervek véleményezésébe - mondta Szabó Gábor.

Címkék: nobel-díj

Ezek érdekelhetnek még

2026. Április 10. 18:00, péntek | Életmód

Gödöllőn adják elő június végén a Csíksomlyói passiót

A magyar szabadság napja alkalmából június végén Gödöllőn, a Világfa előtt adja elő a Nemzeti Színház a Csíksomlyói passiót, együttműködve a város művészeti együtteseivel

2026. Április 10. 16:00, péntek | Életmód

Utolsó napjához ért az Artemis II, a Hold körüli újabb űrrepülés

Utolsó napjához ért csütörtökön az Artemis II, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Hold-programjának legénységgel végzett első Hold körüli űrrepülése.

2026. Április 10. 14:00, péntek | Életmód

Agrometeorológia: pénteken és szombaton akár károkozó fagyok is várhatók

Az elmúlt években hatalmas károkat okoztak a tavaszi fagyok, és idén is komoly a probléma: a csütörtöki fagyos reggel után főleg pénteken és szombaton várhatók még akár károkozó fagyok is

2026. Április 08. 17:00, szerda | Életmód

Minden korábbinál több tisztán elektromos gépkocsi állt forgalomba márciusban

Többszörös csúcsdöntést hozott az elmúlt hónap a hazai flotta klímabarát megújításában. Márciusban a valaha volt legtöbb tiszta és csendes gépjármű kapott zöld rendszámot