F

Tornyosuló viharfelhők a Budapest Park körül, mindenki reménykedve kérdezgeti, hogy „ugye nem fog esni?”, amire századszor is elsütik punnanys poént, hogy „ha beborul az ég, és jön a jégeső, mosolyogva dobjál be te is velünk egy jäger-sört”. De mire a felhőket kezdenénk elemezgetni, befutnak a srácok, pacsi-pacsi, egy sört legyen szíves, adj már tüzet, na jó, üljünk el, mondjunk valamit a negyedik albumunkról. „Hihetetlenül jó lett! Maga a tetten ért pillanat. De ennek megítélését inkább rátok bíznánk.” – kezdi a Fel! producere, akitől megtudhatjuk, hogy az album három felvonásos lesz, hiszen a most debütáló korong még csak az első (ami az „F” névre hallgat), és a jubileumra még két másik érkezik a közeljövőben („E” és „L”), melyek majd együtt alkotnak egy egészet („FEL”).

Furcsa megoldás, mint ahogy ma már a fizikai lemezkiadás is az, de elmondása szerint ezúttal sokkal többet próbálnak nyújtani a rajongóknak, mint egy egyszerű adathordozó, amit a zenelejátszóra való feltöltés után már szinte ki is dobhatunk. Gyorsan ki is bontjuk a pakkunkat, és az „unortodox” extrákat keressük, de csak egy mp3-as letöltésre jogosító kártyát találunk. Viszont a külcsín az tényleg nem megszokott, hisz a papírtokot kihajtogatva egy A2-es posztert kapunk, ami majd a másik két megjelenés csomagolásával egyesítve egy egész falat beborító, hihetetlen cool képet fog alkotni. Egyedi dizájn és színvilág, garantált, hogy minden rajongó falára kikerül a banda óriás-portréja.

Még le se téptük a lemezről a fóliát, már mindenki a folytatást követeli. Őszt-telet emlegetnek, de a nyári menetrendjüket látva már most megszavazzák, hogy csúszni fognak a Fel!-t alkotó következő darabok, viszont cserébe számos újszerű, szülinapi programmal készülnek, zenész haverokkal dzsemmelnek a Volt 0. napján, folyamatban van egy Punnany Electro projekt, és még sok minden más. Mi már tudtuk, de a Park közönsége csak a koncert közben döbbent rá, hogy az esti buli apropója sokkal inkább a lemezmegjelenés, mint annak bemutatása. „Nem akartunk a vadonatúj számokkal jönni ide, hisz ezek még csak a minap debütáltak, és az a legjobb, ha a közönségünkkel együtt tudjuk nyomni a szövegeket. Így ma csak két új számunkkal készültünk, a többivel majd csak a Szigeten fogunk nyitni” – mesélte Felcser ’Rendben Man’ Máté.
Egy sör mellett dumáltunk a Punnany másik frontemberével és „ügyeletes jóarcával”, Farkas ’Wolfie’ Rolanddal, aki elmondta, hogy annak ellenére, hogy életük már jó ideje nem átlagos, nyáron egy szusszanásnyi szünetük sem lesz, ők is ugyanazokat az érzelmeket élik meg napról-napra, mint bárki más, így bőven van alapanyag az új számok írásakor. Tőle is megkérdeztem, hogy mégis miért lett ez a hármas darabolás az új albumnál, és végre kiderült, hogy az ok teljesen prózai, ennyi számmal voltak stabilan készen, több volt, mint egy EP, de nem akarták bevárni a többi szám elkészülését. A legutóbb megjelent Sun Kick volt eddig a legsikeresebb albumuk, így ennek nyomán ezúttal sem akartak egy háromszor ekkora pakkal előrukkolni, amivel rögtön az lenne a kritika problémája, hogy jó-jó, de mégis minek ennyi? Így ha kész lesz a trilógia, az biztosan félreismerhetetlenül punnanys, és benne lesz az út, amit az elmúlt bő tíz évben bejártunk.

E
A pécsi genezisű zenekar tavaly nyárzáróként a Parkban hatalmas bulit csinált, így meg sem lepődtünk, hogy a mostani, kvázi nyárnyitóra is óriási volt az érdeklődés. A beharangozott rossz idő ellenére gyorsan megtelt a Rákóczi-híd pesti hídfőjénél fekvő, nyitott szórakozóhely. Panamázás a jegyekkel, aki tudott levadászott egyet az új albumból, majd előre a Nagyszínpadhoz. A Punnany Massif nem hiába lett pár év alatt a fesztiválok legnagyobb favoritja, hiszen egy perc alatt olyan bulit kerekítenek, amire kevés magyar banda képes. Nem is csoda, hogy a Sziget idei hivatalos számának is a PM új korongját vezető Szabadont választotta, nyugodtan lehet készülni, hisz minden balatoni lángososnál ez fog üvölteni a rádióból egész nap. De ne bánjuk, mert nem csak fülbemászó refrénnel és ritmussal, hanem hihetetlenül okos szövegekkel operálnak ezúttal is.

A végigtombolt koncert ráadás számainál előkerült a megkerülhetetlen Élvezd, és mire a húrokba csaptak, az egész nap vizionált eső is eleredt, ezzel megadva azt, ami felejthetetlenné tette a koncertet. De ami a számok alatt csak esett, az a fiúk meghajlása után ömleni kezdett, cikázó villámokkal támadt a vihar, és annak ellenére, hogy páran még félmeztelenül ugráltak az elárasztott tánctéren, a legtöbbeket hazazavarta a zord időjárás.

L
Annak ellenére, hogy bőrig ázva hazaszaladtunk, a vérünkben még volt annyi a buliból, hogy ne tudjunk nyugovóra térni, így a csuromvizes ruhák kiteregetése után ki is bontottam a koncert előtt zsákmányolt Fel egy példányát, és csak úgy halkra állítva elindítottam. Miközben a zsebeket fordítottam ki és csöpögtem lefelé, peregtek a számok, és azt vettem észre, hogy óriás hangfalak és villogó reflektorok nélkül is átjár a zene, és az új szövegeket hallva nem csak a ritmusra bólogatok, annyira jól sikerültek.

A hét új számban tényleg minden benne van, ami Punnany. Ott a kántálható, igazi nagybetűs nyári sláger, a Szabadon, utána jön az ABC, ami egy amolyan verselős, alliteráló, poetikus kísérlet egy különösen fülbemászó alapra felhúzva. Nem maradnak el a szomorú és sötét napokra való szövegek, az Engedd el borús időkben is garantáltan fölnyitja a szemünket, és segít kimászni a gödörből. Van itt a mostanság elterjedt kivándorló nótákra csattanós választ adó, igazi patrióta szám a Láttam már szebbet képében, ami giccses prospektus világ helyett végre egy olyan Magyarországot fest le, ami minden porcikájában valós, és épp ezért szerethető. Összecsiszolt, zeneileg és szövegileg is alaposan kigondolt és érlelt számokat kapunk a PM új albumán, amit mi címével ellentétben nem „F”-re, sokkal inkább „A”-ra értékelünk.

Wolfieval beszélgetve került elő a kérdés, hogy a költészet mennyire eladhatatlan ma már, de utólag, az új albumukat meghallgatva, neki kell igazat adnom. A vers ereje egy cseppet sem kopott az évek alatt, a szavak zenéjéből gondolatokat komponáló művészet ugyanúgy jelen van az életünkben, csak a világ haladtával a körítés változott. A trubadúrok kora után jött egy csendes időszaka a költészetnek, amikor a verseket olvasni kellett, csak úgy magunkban, a nagyfotelba kuporodva. Ma már a verseskötetek egyre jobban kiszorulnak a könyvpiacról, így a költők is átalakultak, és ha körbetekintünk, és megnézzük a slam poetry állását, és meglátjuk, hogy milyen sikereket érnek el az okos szövegeket szavaló zenekarok – mint a Punnany Massif –, akkor láthatjuk, hogy a költészet nem vész el. Él és felemel!

Hegedűs Robin