Bugarszki Norbert, az udvar és a helyi önkormányzat pénzügyi vezetője az MTI érdeklődésére csütörtökön elmondta: a hivatalos átadás szeptember végén lesz, a mostani próbaüzemben azonban már fogadják az érdeklődőket.

A Busóudvar alapkövét tavaly szeptemberben helyezték el a Vörösmarty utca 1. szám alatt. A telken épült fel az a mintegy 400 négyzetméteres, U-alakú, árkádokkal szegélyezett ház, amelyhez szabadtéri rendezvényekhez szükséges tér és parkoló tartozik. A Busóudvarban busóöltözékek és a hagyományőrzők által használt kellékek láthatók, a hangulatot pedig a busók máglyáját idéző fényjáték fokozza.

Bugarszki Norbert hozzátette: a vendégek az oda települt kézművesek révén megismerkedhetnek a maszkfaragással, a sokác babák, egyedi ruhák és kerámiák készítésével. A létesítményben később étterem is nyílik, a szükséges engedélyek beszerzése már folyamatban van.

Az önkormányzat korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a 608 millió forintos Busóudvar-beruházás 393 millió forint európai uniós és hazai támogatással valósul meg. A cél, hogy azok számára is bemutassák a busójárást, akik nem a fesztivál idején, hanem az év más időszakában érkeznek Mohácsra.

A busójárást, a baranyai horvátok farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A mohácsi sokácok körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A 2009-ben a világ szellemi kulturális örökségének listájára felkerült népszokás tradicionális elemei változatlanok: borzas busóbundákat öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel, öles kereplőkkel, kolompokkal felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt, valamint a turistákat.

Az idei télűző fesztivál főbb programjaira a szervezők becslése szerint mintegy 80 ezren voltak kíváncsiak a 20 ezer lelkes Duna-parti városban.