Azt írták: az "Öreg Mihályként" is ismert, 1725-ben Franz Ulrich Scheichel bécsi műhelyében öntött, 170 centiméter alsó átmérőjű harangot még a bazilika 20. század eleji átalakításakor sem emelték ki a helyéről, mára azonban leromlott az állapota, és a veszprémi várnegyed megújítása részeként zajló beruházások részeként restaurálják.

A közleményben idézték Most Balázs nemzetközileg elismert harangszakértőt, aki elmondta: a Szent Mihály Főszékesegyház négy kisebb harangját a napokban könnyebben el tudták mozdítani, ám az "Öreg Mihály" kiemelésén annak műértéke, a torony ablakainak mérete és a várnegyed szűk utcái miatt tíz hónapon keresztül dolgoztak együtt a statikusok, kőrestaurátorok, műemlékvédelmi szakmérnökök, harangszerelők és darutechnológusok.

Végül egy acélszerkezetre csörlővel emelték rá a harangot, majd egy speciális görgősoron juttatták el az egyik toronyablakhoz, ahonnan daruval emelték le – ismertette a folyamatot Most Balázs. Hozzátette: a harang restaurálása során egy új, az eredetihez hű bronzkoronát is készítenek.

A négy másik harangot a restaurálás után nem Veszprémbe, hanem a főegyházmegye más templomaiba szállítják, és a nagyharang mellé öt új – egy 2250, egy 1130, egy 660, egy 540 és egy 227 kilogramm tömegű – harangot készítenek az 1599-es alapítású Grassmayr harangöntödében.

Az öt új harangot Szent Mihályról, a főszékesegyház védőszentjéről; Boldog Gizelláról, a bazilika építtetőjéről; Szent Annáról, a főegyházmegye védőszentjéről; Bódi Mária Magdolna vértanúról; valamint Szent Györgyről, az ősi veszprémi kápolna védőszentjéről nevezik majd el – közölte Kulcsár Dávid, a Szent Mihály plébánia káplánja.

A hat harangot 2025-re helyezik el a bazilikában, ahol a tavaly használatba vett új orgonával együtt köszöntik majd Bódi Mária Magdolna vértanú boldoggá avatását és a főszékesegyház újraszentelését.