Ilan Mor, a magyar-izraeli baráti társaságok és körök negyedik országos konferenciáját megnyitva arról is beszélt: a 21. században "az antiszemitizmus és az antiizraelizmus majdnem karöltve jár". A magyar-izraeli baráti társaságok tagjai is társak a küzdelemben "azon emberekkel és ordas eszmékkel" szemben, amelyek ezt szítják, ezért a találkozó üzenete a szolidaritás kell, hogy legyen - fogalmazott a nagykövet.

Hozzátette: a találkozó részvevői elhozzák Magyarországra Izrael üzenetét. "Elmondják magyar testvéreinknek, hogy a Közel-Kelet nemcsak a palesztin-izraeli konfliktust jelenti, és hogy a Közel-Kelet egyetlen demokratikus országa a zsidó állam" - fogalmazott, kiemelve, hogy Jeruzsálem oszthatatlan.

A nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarország és Izrael, a magyar emberek és az izraeli emberek között a kapcsolat kiváló. A következő esztendő pedig különleges év lesz a két ország kapcsolatában, illetve a magyarországi zsidók életében: a vészkorszak tragédiáinak 70. évfordulójára emlékezünk, valamint arra, hogy 25 évvel ezelőtt vette fel újra Izrael és Magyarország a diplomáciai kapcsolatokat - mondta.

Ilan Mor a megnyitó után tartott előadásában a közel-keleti helyzetre is kitért, hangsúlyozva, hogy Izrael nem kíván beleszólni a szíriai konfliktusba, de a magánemberek nem hagyhatják szó nélkül, hogy Jeruzsálemtől száz kilométerre vegyi fegyvereket vetnek be a harcokban. Közölte, remény van arra, hogy a palesztin-izraeli konfliktusban is lassan rendeződjenek a problémák, már folynak a tárgyalások a nyilvánosság kizárásával.

A kétnapos zalaegerszegi konferencia megnyitóján - a meghívóban jelzettől eltérően - Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár és Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, az Interparlamentáris Unió magyar nemzeti csoportja keretében működő magyar-izraeli baráti tagozat elnöke más irányú elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni. Felolvasták Fónagy János üdvözlő levelét, amelyben az államtitkár egyebek mellett arra emlékeztetett: Magyarország a jelenlegitől eltérő társadalmi viszonyok között is az elsők között ismerte el Izrael államát és építette ki a két törvényhozás közötti együttműködést.

Fónagy János utalt arra, hogy Magyarország többször fogadott észak-amerikai csoportokat, izraeli diplomatákat, akik a magyarországi zsidóság mindennapjai iránt érdeklődve "örömmel tapasztalták meg a magyarországi közösségek szervezeti, kulturális fejlődését", amelyben a magyar-izraeli kapcsolatoknak komoly jelentősége volt és van. Magyarország egyértelmű és konzekvens álláspontot képvisel az Izrael létét, biztonságát érintő kérdésekben és az ezzel kapcsolatos nemzetközi polémiákban - fogalmazta meg levelében az államtitkár.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke rövid köszöntőjében arról beszélt: a magyar és az izraeli nép között mindig volt egyfajta vonzódás, a történelem miatt "a két nép a múltban és a jövőben is igyekszik egymástól tanulni, egymással szimbiózisban élni, ami mind a két népnek a javára szolgál". Mint elmondta: a kormány és az önkormányzatok oldaláról is támogatni kell a baráti társaságokat, ebben a Mazsihisznek is feladata van.

Gyutai Csaba (Fidesz-KDNP), a házigazda Zalaegerszeg polgármestere szerint üzenetértéke van, hogy 1994, az első konferencia után visszatért a városba ez az esemény. A zalai megyeszékhelynek - ahová a 18. században települtek be Rohoncról az első zsidó emberek - olyan zsidó hagyományai vannak, amelyeket meg kell őrizni. Ma az a feladatunk, hogy a többségi társadalom és a zsidóság együtt jól működő kulturális közösségi és hívő hitközségi életet teremtsen - mondta a polgármester.