A Kalligram Kiadónál megjelent, több mint 350 oldalas kötet Németh Ilonának az Ernst Múzeumban rendezett, Dilemma című 2011-es kiállításáról és az azt követő kassai, majd brünni bemutatóról szól. Budapesten a tárlat politikai szinten botrányt jelentett, művészetelméletileg pedig a kiállítási tér kezelésének újszerű elgondolását testesítette meg. Ennek a problémának a körüljárása olvasható a modern tipográfiájú albumban - mondta el az MTI-nek Hushegyi Gábor művészettörténész, aki a kötet bevezetőjét írta és korábban két könyve is megjelent a dunaszerdahelyi művészről.

A képzőművész eredetileg az Ernst Múzeum egész terét egy nagyszabású installációvá alakította volna át. Ám az előkészületek előrehaladásával egyre kevésbé tudott azonosulni ezzel a tervvel, ezért saját koncepcióját gyökeresen megváltoztatva egy olyan mű elkészítése mellett döntött, amely sokkal inkább reflektál a megvalósulás körülményeire, az alkotó személyes döntésének motivációira, a kulturális környezetre, mint az eredeti koncepció tartalmára - magyarázta a művészettörténész.

A nemzetközi tudományos életben elismert filozófus, Heller Ágnes családtörténetének egy részlete köré épült volna az installáció, ugyanis a filozófus nagyanyja, Meller Zsófia több mint 130 évvel ezelőtt az első nő volt, aki egyetemet végzett, Bécsben diplomázott. A nagymama az előadásokat elzárva, egy paravánnal eltakarva hallgathatta meg. Heller Ágnes és filozófustársai ellen akkor vizsgálatok folytak, ezért Németh Ilona csak terve csonka változatát készítette el - idézte fel a művészettörténész.

2012 tavaszán a kassai kiállításon már megvalósult az eredeti koncepció és ezt mutatták be Csehország második legnagyobb városában, a dél-morvaországi Brünnben is. A három kiállítást fogja össze az album három tanulmánya. Az első értekezésben András Edit, az MTA BTK Művészettörténeti Intézetének munkatársa az installáció női aspektusát elemzi. A második tanulmányban Bojana Pejic, a bécsi művészeti akadémia tanára a szabadság témakörét járja körül, míg a harmadik tanulmányban Daniel Grun Németh Ilona művészeti döntését, a szabadság-autonómia-lét hármas egységét elemzi. A kötet művészeti kritikákat, beszélgetéseket is tartalmaz a három kiállítás helyszínéről gazdag képanyaggal.