Szokolay Sándor 1931. március 30-án született a Békés megyei Kunágotán. 1947-től járt a Gulyás György karnagy-pedagógus vezette békéstarhosi zeneiskolába. Zenei tanulmányait Szabó Ferencnél és Farkas Ferencnél folytatta a Zeneakadémián, ahol 1957-ben kapott diplomát.

Szokolay Sándor dolgozott a Magyar Rádió és a Magyar Televízió zenei szerkesztőjeként, 1959-től 1994-es nyugdíjba vonulásáig a Zeneakadémia zeneszerzéstanára volt. Több mint hatszáz művet komponált, közöttük vannak szimfóniák, oratorikus művek, kórus- és versenyművek, szóló szonáták, dalok.

Munkásságát számtalan díjjal ismerték el, kétszer (1960-ban és 1965-ben) kapta meg az Erkel Ferenc-díjat, 1966-ban a Kossuth-díjat, 1976-ban lett érdemes művész, 1986-ban kiváló művész. A Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat 1987-ben és 2001-ben, a Magyar Művészetért díjat 1993-ban, a Magyar Örökség-díjat 1998-ban, a Kodály-díjat és a Corvin-láncot 2001-ben kapta meg, 2008-ban Prima-díjjal tüntették ki.