Mindössze néhány hasonló ismert a Római Birodalom területéről, Pannóniából pedig ez az első ilyen darab. Mint Lassányi Gábor ásatásvezető régész elmondta az MTI-nek, a főváros első baseball-pályájának építését megelőzően régészeti kutatások folytak Óbudán az Aquincum római kori polgárvárosától közvetlenül keletre fekvő területen. A geofizikai vizsgálatok "láthatóvá tették" a jelenleg is a földben rejtőző épületeket, majd a pálya feltöltése előtt önkéntesek bevonásával fémkereső műszerrel vizsgálták át a területet a régészek. A kutatáson több száz ókori lelet került elő, az érmek, ruhadíszek, bútoralkatrészek, kulcsok, mezőgazdasági szerszámok az Aquincumi Múzeum gyűjteményét gazdagították.

Ekkor bukkantak a régészek egy nagy, földbesüllyesztett kerámiaedény alján a mécsesre. A tenyérnyi lelet egy nagyon ritka olajmécses-típusba, a két darabból álló, összeilleszthető, díszített példányok közé tartozik. A tárgy két szimmetrikus, a hossztengelye mentén összeilleszthető, önállóan is funkcionáló darabból állt, az aquincumi edény alján egy ilyen tárgy jobb fele maradt meg. A felső rész komikus maszkot ábrázol, az olajbeöntő nyílást a száj sarkában alakították ki.

A kanócot az állnál található égőnyílásba helyezték egykor. A szemöldöknél egy függesztőrészt alakítottak ki, amelybe egy kis bronzláncot fűztek, a hajhoz pedig levél alakú fogantyút forrasztottak. A mécses belső oldala egyenes kialakítású, a hátsó, fej felőli részénél egy horony található, ebben illeszthették össze a tárgyat a szimmetrikusan kialakított párjával.

"Egyedülálló leletről van szó, az aquincumihoz hasonló, két darabból összeilleszthető bronzmécsesből mindössze tucatnyi került napvilágra a Római Birodalom egész területéről. Pannóniából pedig ez az első példány, ráadásul eddig ez az egyetlen hiteles ásatási körülmények között talált darabja ennek a tárgytípusnak" - hangsúlyozta Lassányi Gábor. Hozzátette: a tárgy pontos keltezése ezért igen nehéz, valószínű, hogy az 1- 2. században készülhetett.

Lassányi Gábor kitért arra is, hogy az egyedülálló római kori bronzmécses a legmodernebb digitális technológiával született újjá. A különleges leletet uniós kutatás-fejlesztési projekt keretében háromdimenziós képalkotó eljárással, lézerszkennerrel dokumentálta a debreceni SziMe3D Kft., majd ennek alapján készült el a tárgy teljes virtuális rekonstrukciója.

A mécsest a tervek szerint a nagyközönség is megcsodálhatja majd élőben 2014-ben az Aquincumi Múzeum kiállításán. Részletesen a leletről a Budapesti Történeti Múzeum honlapján lehet olvasni.