A lezárás idején a Hóvirág út - Fodor utca, illetve a Rácz Aladár út - Mindszenty tér felső része - Rácz Aladár út útvonalon autózhattok. Fél 4-től 5-ig az egész tér le lesz zárva a várható tömeg miatt, az 53-as autóbusz csak a Hó utcai megállóig jár majd.
Az új Mindszenty-szobor annak a 40 éves Kontur Andrásnak a műve, aki Márton Áron püspök Márton Áron téri szobrát is készítette, illetve aki a nemrégiben a Gesztenyéskertben fölállított Hajnal / Fény című szobrot is faragta, amelyet Borza Teréz porcdelánművész álmodott meg. (Kontur neve a feliratozásról szóló előterjesztésben - alighanem véletlenségből - hosszú ú-val szerepel, minden más fellelhető forrás szerint rövid u-val írandó.)

Az alkotásról:
"A tér körforgalmába komponált alkotás négy elemből áll. A három kőív a szentháromság egységét érzékelteti. Ha a szobor körül sétálunk, sziklákba mennek át az ívek. A szikla a hitében megrendíthetetlen Mindszentyre utal. A burkolat, amelyen a figura és az ívek állnak, egyszerű templomburkolat, amely méltó környezetbe helyezi Mindszenty bíborost. A gótikus boltívekre emlékeztető ívek térben kalitkára, zártságra is utalnak, ami allegorikus értelemben a raboskodásra utal. A szoboralak nem egy hagyományosan imádkozó, hanem a hitében rendíthetetlen hercegprímást ábrázolja."

A szobor fölirata:
Készült:
a Nemzeti Kulturális Alap
az Emberi Erőforrások Minisztériuma
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata
a Lakitelek Népfőiskola
a Barankovics Alapítvány
támogatásával,
valamint hívő magyar emberek adományaiból
Mindszenty József
bíboros hercegprímás
1892. Csehimindszent – 1975. Bécs
Hazatért Esztergomba 1991. május 4-én
Készítette:
Kontur András
2013.

Mindszentynek van már egy emlékoszlopa a XII. kerületben, a Városmajori Jézus Szíve Plébániánál, a Csaba utcában (lásd a képeket). Első budapesti szobrát a XVI. kerületi Templom téren állították föl. A szomszédos Budaörsön 2009-ben, az ottani Templom téren állítottak neki szobrot. Van még több szobra.

Mindszenty életrajza dióhéjban:

A nyugat-magyarországi Csehimindszenten született Mindszentyt 1944-ben nevezték ki veszprémi püspöknek. Nemsokára az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen szót emelő levelet adott át Szálasi miniszterelnök-helyettesének. Két hét múlva papjaival együtt letartóztatták, mert egyházmegyéjében megtiltotta a nyilas hatalomátvétel okán a nyilasok által követelt ünnepi szentmisék megtartását. Sopronkőhidán raboskodott, majd az Isteni Megváltó Leányai apácarend soproni kolostorában házi őrizet alatt tartották.
Egy évre rá meghalt a cukorbeteg Serédi Jusztinián hercegprímás, és Mindszenty lett az utóda. A kommunisták 1948. karácsonyán tartóztatták le, s az Andrássy út 60-ban megkezdték kínzását és kihallgatását. Gyógyszerek hatása alatt minden ellene felhozott vádat elismert. Legfőbb kínzója Décsi Gyula volt. 1949-ben életfogytig tartó fegyházra ítélték, de a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe került Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.

Innen szabadult 1956. október 30-án, amikor Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre vitte. Az 1956-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mondott, budavári rezidenciáján fogadta a külföldi delegációkat, és azonnal fölmentette hivatalukból a kommunistákkal kollaboráló papokat. 1956. november 4-én a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán hívta be, kénytelen volt az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet ellepték a szovjet tankok, és vérbe fojtották a forradalmat. A követség egyik szobájában élt egészen 1971-ig, amikor elhagyta Magyarországot.

VI. Pál pápa szerette volna "kivonni a forgalomból", s 1974-ben megüresedettnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, azt állítva, hogy Mindszenty lemondott a hercegprímásságról (ez Kádár János követelésére történt, cserébe bebörtönzött egyházfiak szabadonbocsátásáért). Mindszenty erre közleményt adott ki arról, hogy miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. Utóda a kommunista titkosszolgálatokkal is kapcsolatot tartó Lékai László lett.