A több mint 1500 fős hallgatóság - köztük Joachim Gauck német szövetségi elnök - előtt elmondott beszédében Heinz Fischer kiemelte, hogy Willy Brandt "igazi nagy hazafi volt". Szinte biztosan meghalt volna Németországban, ha nem menekül el, a második világháború után mégis visszatért és minden erejével a hazáját szolgálta. "Nem a bosszúvágy vezérelte. Egy jobb, demokratikus társadalmat akart építeni" - mondta Fischer a háború utáni negyedik német kancellárról, aki 1969-től 1974-ig vezette a nyugatnémet kormányt.

Willy Brandt születésének századik évfordulója alkalmából Németországban egész évben számos rendezvény, konferencia, kiállítás és megemlékezés szól a szociáldemokrácia egyik legnagyobb alakjaként számon tartott politikusról. Az évforduló napján, december 18-án a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) berlini székházában - a Willy Brandt-házban - tartanak ünnepséget, amelyen Felipe González volt spanyol miniszterelnök és Sigmar Gabriel, az SPD elnöke mond beszédet.

Willy Brandt Herbert Ernst Karl Frahm néven született. Anyja bolti eladóként dolgozott, apját nem ismerte. Az SPD-hez 16 évesen csatlakozott, és már középiskolás korábban írt cikkeket a párt helyi lapjába. Húsz sem volt még, amikor 1933-ban a nácik elől Norvégiába menekült. Onnan szervezte a németországi ellenállást, és titokban többször járt hazájában. 1940-ben norvég állampolgár lett, Norvégia német megszállása után Svédországba emigrált. A Willy Brandt mozgalmi álnevet az emigrációban vette fel.

A világháború után norvég lapokat tudósított egyebek mellett a nürnbergi perről, majd a berlini norvég katonai misszió sajtóattaséja lett. 1947-ben felvette a német állampolgárságot - ekkor lett a hivatalos neve Willy Brandt -, és bekapcsolódott a politikai életbe. Az NSZK 1949-es megalakulása után bekerült a Bundestagba, a parlament alsóházába. 1957 és 1966 között Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere volt. Az SPD elnökségét 1964-ben nyerte el, a kancellári tisztséget pedig 1969-ben.

Vezetésével az NSZK rendezte kapcsolatait a kelet-európai országokkal. A kelet-nyugati enyhülésben szerzett érdemeiért 1971-ben megkapta a Nobel-békedíjat. 1989-ben az elsők között állt ki a német újraegyesítés mellett. Gyakran idézett kijelentése volt az 1990. október 3-án megvalósult német egyesítéssel kapcsolatban, hogy "összenő, ami összetartozik". Willy Brandt 1992-ben halt meg.