Aung Szan Szú Kji emlékeztetett: a 20. század folyamán mindkét nép politikai elnyomás alatt élt és a szabadságáért küzdött. Ugyanakkor Mianmarban az 1990-es választást az elnyomás újabb hulláma követte. "Önök jóval szerencsésebbek nálunk" - mondta a hallgatóságnak.

Országa politikai átmenetéről szólva a Nobel-békedíjas politikus kifejtette: az - a kelet-közép-európai rendszerváltásokkal ellentétben - nem az ellenzék és a régi rezsim képviselői közötti tárgyalás eredménye, hanem a Mianmart (egykori, az ellenzéki vezető által használt nevén Burmát) fél évszázadon át irányító katonai diktatúra kénye-kedve szerint történt, ezért nagyon törékeny folyamat, és a rezsim demokratizálódás iránti elkötelezettsége megkérdőjelezhető.

A mostani mianmari és az egykori magyarországi helyzet közötti áthallásokat emelte ki előadásában Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára is, aki Aung Szan Szú Kji hamarosan magyar nyelven is megjelenő, Levelek Burmából című könyvét mutatta be a szerző jelenlétében. Németh Zsolt leszögezte: Budapest reméli, hogy a 2015-ös választások tényleg elhozzák a szabadságot és a demokráciát a burmai népnek, Aung Szan Szú Kjit pedig Mahátma Gandhi és Martin Luther King emberjogi harcosokhoz hasonlította.

Bár Szú Kji azért érkezett Magyarországra, hogy a politikai átmenetről gyűjtsön tapasztalatokat, inkább nekünk van tanulnivalónk tőle - fogalmazott az államtitkár. Rostoványi Zsolt, az egyetem rektora szintén azt emelte ki megnyitóbeszédében, hogy a burmai politikus korunk nagy hősévé vált a szabadságért, a demokráciáért és az emberi jogokért folytatott békés harcával.

Az NLD az 1988-as - vérbe fojtott - felkelés hatására kiírt 1990-es választásokon a parlamenti mandátumok 81 százalékát szerezte meg, de a hadsereg a hatalom átadása helyett börtönbe zárta a párt vezetőit. Aung Szan Szú Kji ezután csaknem 15 évet töltött házi őrizetben, ahonnan végleg 2010-ben - néhány nappal az NLD által bojkottált választások után - engedték ki. 2012-ben pedig egy időközi választáson bejutott a parlamentbe pártja további 42 tagjával együtt (az NLD 45 körzetből 43-at nyert meg).

Aung Szan Szú Kji rámutatott: a 2008-ban megkérdőjelezhető körülmények között elfogadott alkotmány miatt a mai napig megkerülhetetlen a hadsereg, ezért igazi átmenet csak az alaptörvény módosításával lehetséges. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan a demokratikus kultúrát is el kell sajátítania Mianmarnak, amely csak a szellem forradalmán át érhető el. Az emberek ötven év elnyomás után félnek kiállni magukért és kézbe venni saját életüket - mutatott rá a fő problémára.

A forradalom csak eszköz, a cél egy demokratikus társadalom megteremtése - fogalmazott. Ez csak a hadsereg befolyását bebetonozó alkotmány módosításán és a rengeteg etnikum által lakott ország - amelyben gyakoriak az etnikai összetűzések - föderális átalakításán keresztül lehetséges. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy párbeszédet folytassanak és együttműködjenek a hadsereggel, egykori ellenségükkel - mondta.

A magyar demokrácia helyzetével és a kormánynak az ellenzék, az aktivisták és az Európai Bizottság által is kritizált törvénymódosításaival kapcsolatos hallgatói kérdésre Aung Szan Szú Kji elmondta: minden kormánynak tisztelnie kell a népét, és reményének adott hangot, hogy a magyar kabinet is erre törekszik. Azt is hozzátette, hogy a kormány politikájával elégedetleneknek "joguk van ahhoz, hogy ideáljaik legyenek". Azoknak, akik a mainál jobb társadalmat akarnak, tenniük kell, küzdeniük kell érte, de semmiképpen sem erőszakos módszerekkel - mondta. A szegénységgel és a szegények elnyomásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Aung Szan Szú Kji kijelentette: egy kormány nem büntetheti az embereket azért, mert szegények, a szegénység miatt a kormányt kell megbüntetni.