A 72 évvel ezelőtti mészárlásnak a szerb történészek szerint legalább 1300 ártatlan szerb és zsidó áldozata volt. A Razzia 1942 Emlékbizottság által szervezett megemlékezésen a szerb részvevők és az áldozatok családtagjai mellett a magyar kormány és a vajdasági magyarság képviselői is jelen voltak.

Jasmina Jurisin, az emlékbizottság titkára kiemelte, hogy Csúrog történelmi szempontból is különleges, hiszen a ma már alig tízezer fős településnek a második világháborúban és azt követően magyar és szerb áldozatai is voltak. „Mindkét oldalon voltak ártatlan áldozatok, akiket csak azért gyilkoltak meg, mert más nemzethez tartoztak, vagy más volt a vallásuk” - tette hozzá. Az azóta eltelt idő alatt viszont a két nemzet jó kapcsolatot épített ki egymással, így megtörténhetett a történelmi megbékélés – magyarázta.

A magyar kormányt a megemlékezésen Nikowitz Oszkár belgrádi nagykövet képviselte. Hangsúlyozta, hogy ezúttal a korábbiaknál is fontosabb a szerb áldozatok előtti tisztelgés, júniusban ugyanis éppen Csúrogon hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett magyar és szerb áldozatok emléke előtt Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb elnök. A nagykövet emlékeztetett az akkor is elhangzott szavakra: „ nincsenek bűnös nemzetek, a bűntetteket egyének követték el”. Hozzátette, hogy mindkét oldalon megtörtént a bűnök elismerése, habár a júniusi gesztus még nem a megbékélési folyamat vége volt, csak annak egyik első lépése. A szerb áldozatok emlékének szentelt múzeumot az úgynevezett Topalov-raktárban alakították ki, azon a helyen, ahol a csúrogi szerbeket kivégezték. A múzeum kialakítását a magyar kormány támogatta, ahogyan a magyarok emlékművét a szerb kormány – emelte ki Nikowitz.

Pásztor István, a vajdasági képviselőház és a legnagyobb vajdasági magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hangsúlyozta: „ameddig nem zárjuk le a múltat, addig nehezen tudunk a jelenben úgy gondolkodni, hogy a jövőt építhessük”. Hozzátette, hogy ilyen távlatból már egyfajta higgadtsággal kell a múltra nézni. A bűnöket nem lehet meg nem történtként bemutatni, de „az emberi méltóság parancsa azt diktálja, hogy a múltat le kell zárni” - fogalmazott a pártelnök. Hozzátette még, hogy a végleges megbékélés lehetséges, de időigényes feladat, még évek és évtizedek kellenek ahhoz, hogy a történtek nyugvópontra kerüljenek”.

A magyar razzia 1942. január 4-én kezdődött Csúrogon, közel egy hónap alatt Vajdaság-szerte több ezer áldozata volt. Az úgynevezett „hideg napok” egyik kicsúcsosodása az újvidéki mészárlás volt, amikor a szerb történészek szerint három nap alatt összesen 1800 szerbet, zsidót és romát gyilkoltak meg a magyar csendőrök. A csúrogi mészárlás fő felelőseit a háború után kiadták a Josip Broz Tito vezette Jugoszláviának, ahol háborús bűnösökként kivégezték őket.