Az egyesület az MTI-hez eljuttatott közleményében hangsúlyozta, a felnőttképzési törvény jelenlegi formájában sérti az alaptörvényt azzal, hogy az eddig jogkövetően, egyéni vállalkozóként nyelvet oktató több ezer nyelvtanár és akkreditáció nélkül működő kisebb nyelviskola számára semmilyen átmeneti rendelkezést nem alkotott. A törvény rájuk nézve szeptember óta kötelező engedélyezési eljárást ír elő. Ennek teljesítéséhez azonban a jogalkotó elmulasztotta biztosítani a felkészülési időt és az engedélyezési eljárások intézményi feltételeit - írták.

Szerintük a törvényhez kapcsolódó kormányrendelet társadalmi vitára és közigazgatási egyeztetésre bocsátott tervezete ahelyett, hogy "a lobbiérdekeknek való megfelelés kényszerében elhibázottra sikerült törvényszöveg visszásságait orvosolná", további képtelen kötelezettségeket ír elő az eddig jogkövetően működő nyelviskolák számára. Olyanokat melyek a legelemibb szakmai normáknak sem felelnek meg, ráadásul technikailag is teljesíthetetlenek - tették hozzá.

A kormányrendelet elfogadása és a "bohózatba illő feltételek gyakorlati érvényesítése" néhány hónapon belül a hazai nyelvoktatási ágazat működésképtelenné válását fogja eredményezni - írták.

Az egyesület szerint miközben az egyéni vállalkozóként működő magántanárok és a kisebb, helyi igényeket rugalmasan kiszolgálni képes nyelviskolák "ellehetetlenítésére törekszik" a törvény, olyan engedélyezési kötelezettségeket ír elő az általa preferált nagy, tőkeerős képzési vállalkozások számára, melyek több esetben értelmezhetetlenek, jogi és technikai értelemben pedig kivitelezhetetlenek.

A rendelettervezet ellentmondásosságát szerintük jól mutatja, hogy az a nyelvoktatás minőségének javítását olyan 16 fős felnőtt csoportokkal képzeli el, amelyek esetében a nyelviskolák legfőbb feladata a résztvevők számáról szóló napi statisztikai jelentések készítése lenne. Továbbá amíg az anyanyelvi oktatók alkalmazását teljesíthetetlen feltételekhez köti, addig a szaknyelvi tanfolyamokat "inkább asztalossal, ügyvéddel vagy nővérkével taníttatná a rendelkezésre álló, felkészült nyelvtanárok helyett" - sorolták, felhívva a figyelmet arra is, hogy megítélésük szerint a jogszabályban kötelezően előírt "vagyoni biztosíték" súlyos anyagi terhet róna a nyelviskolákra.