A közlemény szerint idén először a szerzők, előadók és kiadók jogkezelői nagyobb gazdasági elemzést készíttettek arról, milyen díjterhelés lehet indokolt Magyarországon, és az alkalmazott tarifarendszer megfelelő-e a célok elérésére.

A tanulmány kimutatta, hogy a szabad zenei magánmásolások által generált fogyasztói többlet társadalmi szinten több mint 10 milliárd forint. Ez lényegesen meghaladja az üreshordozó-díj bevételeket - 2012-ben 3,6 milliárd forint -, amelyek tehát összességében nem tekinthetők magasnak - teszik hozzá a közleményben.

Azt is kimutatta a felmérés, hogy európai összehasonlításban a magyar díjrendszer kevés hordozótípust fed le, így fajlagosan viszonylag magas díjat terhel rájuk. Ezért a jogkezelők és a díjfizetők 2014-re olyan megállapodásra jutottak, amely egy lépésben jelentősen csökkenti a zenék és filmek másolására ma leggyakrabban használt két hordozótípus, a mobiltelefonok és a tévés set-top-boxok jogdíját - írták a közleményben.

A jogkezelők évről évre reprezentatív felmérésekkel alapozzák meg a díjfizetés alá tartozó hordozók körét is. Az utóbbi években a mobiltelefonok és a digitális televíziózásban használt, műsorrögzítésre alkalmas dekóderek mellett a táblagépek elterjedése volt a jellemző. Az idén a magyar táblagép-használók 93 százaléka rendszeresen végez olyan tevékenységet, amely szerzői jog által védett alkotás tartós másolásával, tárolásával jár - mutat rá az Artisjus.

A közleményhez mellékelt táblázat szerint a táblagépek esetében az üreshordozó-díj például 4 gigabájtig 1680 forint, 8 gigabájtig 2240 forint, 16 gigabájtig 3360 forint lesz.

Az üreshordozó-díjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Az idei évtől a beszedett díj 25 százaléka kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján.